2014.07.31 22:59
Minden 2013. június 15-én kezdődött. Sose voltam egy jó kislány, aláírom. Sose voltam egy szép lány, aláírom. Sosem voltam vékonyság ezt is aláírom. Éppen ezért nem is szerettek annyira a fiúk. Ám mikor már úgy voltam vele végleg feladom azt, hogy a fiúk szívébe férkőzzek akár csak egynek is, éppen az én szívembe toppant egy fiú. Nem kellett sok idő ismerjük már egymást régóta. Ám mikor először találkoztunk minden olyan furcsa volt. Majd 1 hétig szinte minden nap találkoztunk. Aztán egyszer csak megkérdezte, hogy lennék a barátnője. Természetesen én akinek sose volt rendes kapcsolata egyből igent mondtam meg aztán meg is tetszett. Így lett 2013. június 22-e életem legjobb napja. Eltelt egy kis idő és rájöttünk mindketten arra, hogy őrülten szeretjük egymást. 2 héttel azután, hogy összejöttünk anyának is bemutattam meg nővéremnek és húgomnak is. Elmentünk Velencei-tóhoz és ott ismertettem meg velük. Aznap este ott aludt nálam, mert úgy döntöttünk ott alszik és amúgy sem akart haza menni. Iszonyú édes volt ott jöttem rá, hogy nagyon bejön. Azonban még mindig nem éreztem mennyire is szeretem, de azt éreztem, hogy ő igen. Aznap este úgy aludtunk, hogy én aki mindig forgolódik úgy aludt, hogy megmozdulni se tudott mert átkarolt és reggelig el se engedett. Aztán másnap egész nap csókolgatott. Miután haza ért írt, hogy "hazaértem", aztán rá pár másodpercre azt is írta "Nem jössz át...Hiányzol! <3". Ezért volt az, hogy sose bírtunk magunkkal folyton együtt voltunk. Aztán így ment minden és mindig. Lassan szinte minden nap itt aludt, minden nap megcsókolt és minden percben velem volt. Majd egyik nap beteg lettem. A nyár legforróbb napjain nekem mandula gyulladást kellet, hogy kapjak. Ő viszont így is hozta a cuki formáját és nem pártolt el tőlem. Ugyan úgy megcsókolt, átölelt, velem aludt és vigyázott rám. Ott volt velem minden percben, megkérdezte hogyan tud segíteni, hogy jobban legyek. Mondtam, hogy ilyenkor a fagyi tesz jót a torkomnak és akkor elment fagyiért, ágyamba hozta. Egyre jobban lettem. Ez idő alatt kezdett el Kincsemnek hívni. Azt adta becenévnek ami ez is egy vele járó cukiság volt. Egy hatalmas álom volt. Aminél csak reméltem, hogy ez egy örök álom marad mely sose ér véget, hogy vele megyek a sírba is, de nem minden álom.
Folytatjuk augusztussal! :)
.jpg)